Van az úgy, hogy tudjátok, hogy ha a tanár egy bizonyos személyt szólít fel az órán, akkor abból semmi jó nem fog kisülni.Igen, jól sejtitek, ez is egy Jánosos sztori, szám szerint az egyesszámúval esett meg a történet. A Tanár urunk a különböző tárgyak műszaki megnevezését ismertette, ezalatt a csoport feszülten figyelt, kivéve az egyesszámú Jánost, aki mindent megtett, hogy önmagát szórakoztassa. Ennek örömére a Tanár úr hozzávágta az élet legnagyobb kérdését:" -Jani ! Mi a talicska műszaki megnevezése? "
Mire Jani minden Borsodi ember legjobban szívet melengetőbb válaszát adta:"- A talicskának?...Ööö... Furik!"

*Furik: Borsodban a talicskát vagy taligát nevezik így. Borsod megyére jellemző az egyedi szóhasználat, amivel a kívülállók gyakran poénkodnak, de nálunk vannak olyan dolgok amik náluk nincsenek: Makuka, dumó, levonó, süsü, lipityóka, vakaró stb.... Lehet irigykedni ;)

Szokásos unalmas órák, egész nap a műhelyben, az egyetlen dolog ami a hangulatért felelős, az a linómetszet tisztítására használt hígító, na meg a Janik. Ebbe az alaphangulatba érkezik meg a Tanár úr, aki fel-le járkálva magyarázta aznap a foltmarás technikáját, mikor is elhaladt a pad mellett, és az egyik lánynak véletlenül lelökte a tolltartóját.

Sajnálkozva csak ennyit mondott: - Hát ezt nem hiszem el! Ma akármit csinálok, minden lepereg körülöttem!

Erre Jánosunk sem volt rest: - Hát akkor én ma nem megyek Tanár úr közelébe, mert lepereg az életem!

Na mint azt sejteni lehet, ez az év a szakmai napokon igencsak átcsapott egy jó kis adok-kapokba. Az egyik legfőbb felbujtó egy Jani nevű srác volt, aki minden lehetőséget megragadott, hogy valamit beszólhasson. A Tanár úr pedig természetesen igyekezett visszavágni. Egyszer egy temetőt ábrázoltunk egy rézkarcon, mikor a következő beszélgetés zajlott le a csoportban:
Tanár úr: - Na János fiam, mivel te mindig rossz vagy, ezért rávésem az egyik sírkőre a neved!
Random diák: - De Tanár úr, két Jani is van a csoportban!
Jani 2: - Höhö, tömegsír! :D :D